2008. január 20., vasárnap

Bizarr



Kereszt alakú cipőkefe. No comment.



Forrás: Better Living Through Design

Design: Fredrikson Stallard



2008. január 19., szombat

Gareth Pugh

A fiatalabb divattervező-generáció egyik legjelesebb képviselője a mindössze 26 (!) éves Gareth Pugh.
Gori De Palma mellett (akiről egész biztosan fogok írni) egyik nagy kedvencem az új tehetségek közül.



Pugh 14 évesen kezdett el a ruhatervezéssel foglalkozni - kosztümöket készített az English National Youth Theatre számára. Később folytatta ezt a szakmát, és 2003-ban végzett az egyetemen, mint divattervező.
Már első jelentősebb kollekcióival felkeltette a Dazed & Confused magazin főszerkesztőjének a figyelmét, így Pugh hamarosan címlapra került jellegzetes kreációival.
Az első igazán figyelemreméltó divatbemutatója a londoni Kashpoint klubban a Kashpoint's Alternative Fashion Week keretein belül került megrendezésre. Innentől kezdve már biztosan haladt a hírnév felé, ódákat zengtek tehetségéről, frissességéről, illetve a nem hétköznapi ruhakölteményeiről.
A Fashion East hívta meg egy őszi csoportos bemutatóra 2005-ben, s a felkészüléshez Pugh-nak 4 hete volt. Stúdió, pénz, és segítség nélül állt neki az új ruháknak. Persze hatalmas siker lett ebből is, a srác nem ismer lehetetlent.



Az első szóló bemutatóra a 2006-os London Fashion Weeken került sor.
A 2007-es tavaszi/őszi kollekciót mutatta be a tervező, s ezt követően már a Vogue is felkapta a fejét a fiatal tehetségre.



Pugh-t most már olyan nagy nevek mellé sorolják, mint Alexander McQueen, John Galliano, vagy Vivienne Westwood.
Hatásai egyértelműek, láthatóan kedveli a 80-as évek stílusát és az extrém clubweart. Munkáiban érezhető a glam rock, a post-punk, a gothic, az újromantikusok öltözködési stílusának íze. Latex, plasztik, foam, PVC - és még megannyi érdekes anyag, amit kreatívan felhasznál.
Ruhái láttán gyakran felmerül az emberekben a kérdés: vajon ez divat, vagy inkább már művészet?
Mindenesetre a Moloko egykori énekesnője, Róisín Murphy is kiszúrta már magának, Overpowered című 2007-es lemezének promóciós videójában is Pugh ruháit viseli.



Gareth Pugh híres még a szerénységéről és arról, hogy képtelen ruhákat eladni, mivel ezek gyakorlatilag eladhatatlanok merész, vagy épp furcsa küllemük miatt. Ezért kezdett el viselhetőbb dolgokat csinálni, hiszen még mindig egy fűtetlen stúdióban dolgozik, s nemrég lakásproblémái is adódtak, hihetetlen sikerei ellenére is.
Már persze ha ez igaz...


Gareth Pugh hivatalos weboldala

Gareth Pugh @ London Fashion Week

Fall 2006 Ready-to-Wear

Spring 2008 Ready-to-Wear

(Több hivatkozás pedig a szövegben található, link formájában!)



2008. január 12., szombat

Nagyon veszélyes

Újra egy olyan kis kiegészítő, amiért nyálcsorgatva lehet epekedni. Íme.



A New York-i dizájner testvérpár, azaz a Rodarte által tervezett szandál szegecsekkel, "tövisekkel", s egyéb finomságokkal díszített. Utcai viseletnek nem túl alkalmas (már persze nem azért, mert extrém), viszont nagyot dobhat a megjelenésünkön. Sőt.

De azért ebben nem mennék közértbe. Még én sem.

Design: Rodarte

(9th-nak pedig köszönet az első számú forrásért.)

V MAGAZINE (a második számú forrás)



2008. január 10., csütörtök

Arany MacBook Pro

Igen, igen, igen! Ennek bizony itt a helye.


A Computer Choppers készítette el ezt a 24 karátos arannyal bevont laptopot. Természetesen (vagy sajnos) kereskedelmi forgalomban nem kapható, egyedileg tervezett dologról van szó.



Technikailag semmiben nem különbözik a "szokványos" MacBookoktól, külsejében viszont annál inkább. Az Apple cég logóját ezúttal gyémántokkal rakták ki.

Igen, ez is kéne.

Forrás: Octogon

Computer Choppers

Apple



2008. január 9., szerda

2008

Két vizsga között, kicsit megkésve kívánok minden kedves olvasónak boldog új évet!



Plakát, forrás: Better Living Through Design




2007. december 28., péntek

Tsunagu (Connect)

Kengo Kuma építész tervei egy kényelmes, s valamelyest tradicionális, a természettel / természetessel összhangban lévő lakhely megvalósításához.





Fontosabb tudnivalók és a koncepció pontos részletei a Yanko Design oldalon olvashatók.

Kengo Kuma



Autumn Whitehurst

Illusztrációk következnek, félig-meddig a reklámipar, a sztárok, és a megagiccs világából.





Én megmondtam.

Még több itt.



Hogy hazatalálj

Mesékben sokszor láttuk / olvastuk már, hogy a hosszú, sejtelmes útra induló főhősök fonallal, esetleg kenyérmorzsával jelzik a biztonságba visszavezető utat - nehogy eltévedjenek.
Pontosan ezt a funkciót töltik be Mi-Sook Lee sötétben világító pillangói is.



Bár bevallom, nekem nem lenne szívem ezeket bárhol is otthagyni, pláne nem a magyar erdőkben...


Forrás: Yanko Design



2007. december 23., vasárnap

Sophie Calle: "Take Care of Yourself"

Nem tudom leírni, mit éltem át akkor, amikor megláttam Sophie Calle alkotását a 2007-es Velencei Biennálén, júliusban.
Megmerevedve álltam a francia pavilon kellős közepén. Talán soha nem éreztem ennyire együtt egy alkotóval sem, a személyes tapasztalatok hasonlósága miatt, amiket nem sokkal korábban éltem át.



“I received an email telling me it was over. I didn’t know how
to respond. It was almost as if it hadn't been meant for me.
It ended with the words: "Take care of yourself". And so I did.
I asked one hundred and seven women, including two made from wood and one with feathers, chosen for their profession or skills, to interpret this letter. To analyze it, comment on it, dance it, sing it. Dissect it. Exhaust it. Understand it for me. Answer for me. It was a way of taking the time to break up.
A way of taking care of myself.


Ezekkel a sorokkal foglalja össze erős koncepciót, világméretű, nőket és kultúrákat összefogó/összefoglaló munkáját, mely a saját élményei és egy szakítólevél (melyet sehol nem találtam meg neten) alapján készült.
Calle-t barátja egy e-mailben értesíti arról, hogy szakít vele. Így írja le az okokat, az érzéseit s azt, hogy miért nem személyesen tette ezt meg. Levelét a "Take care of yourself' (Vigyázz magadra) sorokkal zárja. S Sophie így is tett, egy hónappal a szakítás után nekikezdett talán eddigi legjelentősebb munkájának, mely egyben az idei Biennálé legfontosabb, legkiemelkedőbb alkotása is lett. Vigyázott magára.

A koncepcióban maga a levél a kulcs, a több nyelvre lefordított, kinyomtatott, elénekelt, eljátszott tartalom. Nem mondanám feministának, nem valami ellen van, nem a negatív oldalt hangsúlyozza ki, hanem csak próbál rálelni a "válaszra", a megértésre, külső szemmel rápillantani a kiváltott érzelmekre, reakciókra.

Az alkotás azóta már megjelent könyvformátumban is, mely a kiállított anyag egészét foglalja magában, természetesen a szakítólevéllel és a közreműködő 107 nő névsorával együtt. Gyönyörű, finom, rózsaszín, és 70 EURO-ba fáj.

Én is sok mindent megértettem ennek segítségével.
Azt hiszem.



Pár részlet PDF- és HTML- formátumban.

Videó

Sophie Calle

Velencei Biennálé



Roshar

Pénteken visszatértem Németországból, azt hiszem, itt az ideje egy kis frissítésnek.



Új kedvenc sminkesem van. Ez már biztos.
Roshar szinte egész gyerekkorát azzal töltötte, hogy rajzolt. Rajzolt, mégpedig szépségideálokat, női arcokat. A szépség megragadása volt a lényeg, s ezután már egyenes út vezetett a sminkelés felé. 15 évesen költözött Texasból New Yorkba, s mivel szinte mindig lányoknál lakott egy albérletben, pénz hiányában ő készítette el a szobatársak/főbérlők sminkjét, fizetség gyanánt. Természetesen ez a folyamatos tanulás és tapasztalatszerzés szempontjából egy fontos időszak volt. Roshar azóta minden idejét a sminkelésnek szenteli, közreműködött már mint stylist az MTV, az NY Fashion Week, vagy a Good Morning America csapatának felkérésére is.





Roshar Website

Forrás: The Blitz Kids



2007. november 12., hétfő

Üdvözlet Nürnbergből



Egyetemi tanulmányok (és sok más) miatt az első félévet Németországban töltöm.
Sajnos kint net- és/vagy időhiány miatt nem tudom frissíteni az oldalt, ez az oka a blog szüneteltetésének. Folytatás rengeteg új érdekességgel december végétől várható.

Jók legyetek!

Nürnberg - Wikipedia

Akademie Der Bildenden Künste, Nürnberg

Fotóim



2007. szeptember 23., vasárnap

The New York Palace Hotel

Megint tervek következnek.
Patrick Jouin álmodta meg ezt a bárt a The New York Palace Hotel számára. Különlegessége a lila fényben úszó, osztriga formájú díszítőelem, illetve a hófehér bárpult.





Patrick Jouin

Gilt

Forrás: Yanko Design



2007. szeptember 19., szerda

Vaio Zoom



Eno Setiawan tervei egy újabb Sony Vaio-ra.
Nem egyszerű a darab, már képek alapján sem, habár pontos információk nincsenek arról, mit is tudna ez a gyönyörűség, hiszen ez még csak koncepció.
A Vaio Zoom képernyője teljesen átlátszó, csukott állapotban a laptop olyan, mintha egy vékony üveglap fedné a billentyűzetet. Azonban ahogy felnyitjuk, a hologramos technikával ellátott érintőképernyő életre kel.

Szívből remélem, hogy egyszer megvalósul ez a terv, még akkor is, ha néhány dologban nem tűnik túl praktikusnak - gondoljunk csak arra, vajon milyen energiakövetelmények kellhetnek egy ilyen géphez, hogy egyáltalán működhessen. Az ujjlenyomatok állandó letörölgetéséről és a képernyő karbantartásáról nem is beszélve.



Forrás: Yanko Design

Vaio

Eno Setiawan



2007. szeptember 17., hétfő

Bombapersely



Egy újabb mókás ötlet arra, hogy mivel is helyettesíthetjük a már-már kissé unalmas malacperselyt. Habár a funkció ugyanaz, a külső merőben eltér a megszokott kunkorifarkú jószágtól.
A feketére festett, gipszből készült bomba alakú pénzgyüjtőkhöz kapunk fehéren író tollat is, amivel ráírhatjuk, pontosan mire is gyűjtünk. Aztán ha elérkezett a nagy nap, a persely bombaként csapódhat be, és szedegethetjük össze a maradványokat a sok apróval együtt.
És azután vehetünk egy újat.



Részletek

Forrás: Better Living Through Design



2007. szeptember 16., vasárnap

Little Joseph



Íme, ismét egy nem normális dolog. Talán valami idétlen horrorfilmben lehetett látni hasonlót.
A Little Joseph névre keresztelt kézzel festett, porcelán gyertyatartókat Maxim Velčovský tervezte.
Little Joseph nem aranyos. Egyáltalán nem az.

Részletek itt.



2007. szeptember 15., szombat

CISTAS babák



Réges-régi tartozást törlesztek most.
Nincs is annál jobb, mint amikor egy kedves ismerős eszement, ám annál kreatívabb alkotásairól büszkén írhat az ember. Ez történik most, évfolyamtársam, Keresztes Zsófi agymenései ezek a babák. Mindegyik egyedi darab, Zsófi varr, töm, fest, foltoz, és rengeteg-rengeteg időt és munkát áldoz a legkülönfélébb anyagokból készült furcsa kis lényekre.
Első pillantásra imádnivalóak, nem éppen hétköznapi kinézetük ellenére is (vagy főleg ezért). Mindenki megtalálhatja köztük a kedvencét, nekem is több favoritom van.

Természetesen a CISTAS "márkanévvel" ellátott babákat meg is lehet vásárolni. Egészen pontosan a Retrock Deluxe-ben, vagy akár az alkotót is meg lehet keresni egy-egy darab miatt.
De ha még ez sem lenne elég, vessen mindenki egy pillantást a The Moog "I Like You" című videójára, amelyhez Zsófi az egész zenekart megalkotta saját kis elképzelései alapján, sőt, a Moog-babák a klipben még meg is elevenednek!




Még több kép és információ a MySpace-en

Szintén MySpace

Retrock Deluxe



2007. szeptember 12., szerda

Csont szörnyek





Shen Shaomin készítette ezeket a hátborzongató lényeket igazi csontokból.
Nem létező állatok csontvázait építette fel létező állatok maradványaiból, s az igazi csontok és a jól felismerhető formák miatt érezhetjük azt, hogy ezek a kreatúrák talán valahol tényleg léteznek/léteztek, és most jött el az ideje, hogy mindenki megcsodálhassa vázaikat. Az óriási csont-moszkító, vagy a háromfejű "szörny" félelmetesen valósághűek, s mégis, mintha csak legrémisztőbb rémálmunkból léptek volna elő.
A csontokat még látványosabbá teszik a felületükön végigfutó kínai, illetve angol szövegek.

Ha egyszer lesz egy hatalmas nappalim, valami ilyesmit szívesen látnék benne. Vagy a kertben.

Forrás: Who Killed Bambi?

Shen Shaomin



2007. szeptember 11., kedd

Varázsdobozok


Az Aaron R. Thomas tervezte dobozok tökéletes ajándéktárgyak, borsos áruk ellenére is.
Több méretben és színben kaphatók, kézzel gyártanak minden darabot, és nagyon dekoratívak. Ez leginkább a vastag, áttetsző műanyagnak (plexi) köszönhető - nagyszerűen néznek ki a benne tartható ékszerek, cukorkák, vagy bármi más.



Köszönet a tippért PinkTsunamii-nak!

A.R.T.C



2007. szeptember 8., szombat

Stori: Clothes With A Twist





Jó vastag lehet a bőr a fent látható ingreklám készítőinek az arcán. Bizony. Azért valljuk be, nem kis dolog Batman, vagy akár a Pókember feszülős, itt-ott dudorodó szerkóját egy teljesen átlagos férfiing alá rejteni. És igen, pontosan innentől nem lesz már átlagos az az ing. Vagy csak a reklám. 2006-ból.
Azért a képek láttán hajlamos az ember egy halvány mosolyt az arcára erőltetni.



2007. szeptember 6., csütörtök

Your Personal Moon



A Hold valamilyen úton-módon mindig megjelent az életemben, s elsősorban a barátságos, kifli alakú változatával. Kezdve azzal, hogy az óvodában ez volt a jelem, az első fülbevalóm is ez a stilizált és egyszerű forma volt, 5 évesen a Holdhoz beszéltem az erkélyünkről, és még hosszasan sorolhatnám, hogyan kerültem (és kerülök) szembe az égitest eme formájával nap mint nap.
Talán emiatt is tetszett meg az orosz designer csoport alkotása, a meglehetősen bájos, ámde jól láthatóan vakító fényerejű hold-lámpa. Már csak (lámpákhoz képest) hatalmas méretével is formabontó, egész biztosan szokatlan és kirívó dísze lehet a szobánknak, vagy a kertünknek. Mert bizony kültéri használatra is alkalmas. Zavarba hozhatjuk vele barátainkat, vagy az igazi Hold hiányában egy romantikus kerti vacsora tökéletes kelléke is lehet.


Sajnos a tervező csapatról sehol nem találtam információt, ha bármit tudtok, kiáltsatok!

Forrás: Octogon



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...