Mindig is némi irigységgel és bosszúsággal csaptam a homlokomhoz, amikor valami olyasmit láttam meg, amiről első gondolatom, hogy miért nem nekem jutott előbb eszembe. Na, ez pontosan ilyen.
Ugyan már nem egy blog foglalkozott a dologgal, ezt nem hagyhatom ki.
Gerhard Richter német képzőművész zseniális ötlete a 110 négyzetméteres ólomüveg ablak, ami a kölni dóm második világháború alatt megsemmisült egyik ablakát fogja ezentúl helyettesíteni. Richter a "szokványos" témák helyett saját művészetének jellegzetességét, azaz az absztrakciót vette alapul. Hogy ez mit is jelent? Nos, a művész 1974-es, "4096 szín" című művéből kiindulva készítette el a monumentális alkotást. Ugyan a színes pixeleket ábrázoló üveg - ha hirtelen belegondolunk - nem igazán passzol a gót stílusú katedrális külleméhez, mégis azt a lépést tette meg vele Richter (és persze mindenki, aki ehhez akármilyen formában hozzájárult), hogy bevitte a kortárs képzőművészetet, s annak még csak nem is vallásos részét a hagyományaival alig-alig szakító egyházi építészetbe, művészetbe.
Többször írtam már olyan tárgyakról, dolgokról, amelyek régi és új idők elemeit ötvözik. Itt is ez történik, történelmi korok tipikus mozzanatai egyesülnek. A gótika csúcsíves vonalai és jelen korunk digitális atomjai, vagyis a pixelek meglepően jól megférnek egymás mellet, a kezdeti kételkedések ellenére is. Bár, ha jobban megfigyeljük, egy "hagyományos" ólomüveg ablak sem mutat többet messziről Gerhard Richter kölnieknek szánt ajándékánál. Talán ez is lehetett egy kiindulópont a művész számára, nem csak a korábbi "pixel-képek". Persze az ablak önmagában, akár Richter-alkotás, akár nem, soha nem kapott volna ekkora figyelmet és fontos szerepet, mint most, egy művészetileg és történelmileg is jelentős épület, illetve szimbólum részeként. Nyilván. (Megj.: Ilyen az, amikor az ötlet zseniális, maga az alkotás nem annyira - kell egy megfelelő környezet, csomagolás, amitől az is azzá válik.)
Mielőtt túlzásba vinném a dícsérgetést, még csak annyit, hogy maga az ablak 20 méter magas és 11.200 darab 10 négyzetcentiméteres pixelből áll, melyet ragasztva helyeztek fel az üveglapra.
Forrás: Index, Boing Boing
Gerhard Richter honlapja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése