Végtelenül üdítően hatott
Shu Konishi egy arcpirítóan giccses nőnapi videó után, amin gusztustalanabbnál gusztustalanabb virágcsokrok, csillámló, vízcseppes rózsaszirmokon elszenderült puttók és egyéb finomságok képsora követte egymást. És innentől kezdve Shu Konishi szobrai még csak véletlenül sem betegek, giccsesek vagy undorítóak, bár eddig is tudtuk, hogy a japánok génjeiben van valami, ami ezeket a jellemzőket a kezdetektől fogva magában hordozza.
A képek láttán elvigyorodik az ember,
hogy ilyen nincs, aztán meg örülünk neki,
hogy pedig de. Főleg női torzók, bondage, gázálarcok, virágtartónak használt seggek, és hasonlók. Mindezek gyönyörűen megkomponálva és tálalva, tökéletesen élethű hatást elérve. Pedig csak az élet lenyomatai, akárcsak a mumifikálódott tetemekhez hasonlító torz, ijesztő arcok és testrészek.
Háború, halál, politika, a hústest kínzása és roncsolódása, meg szép virágok. Dióhéjban.
Kedves egészségetekre!Shu Konishi