2007. december 28., péntek

Tsunagu (Connect)

Kengo Kuma építész tervei egy kényelmes, s valamelyest tradicionális, a természettel / természetessel összhangban lévő lakhely megvalósításához.





Fontosabb tudnivalók és a koncepció pontos részletei a Yanko Design oldalon olvashatók.

Kengo Kuma



Autumn Whitehurst

Illusztrációk következnek, félig-meddig a reklámipar, a sztárok, és a megagiccs világából.





Én megmondtam.

Még több itt.



Hogy hazatalálj

Mesékben sokszor láttuk / olvastuk már, hogy a hosszú, sejtelmes útra induló főhősök fonallal, esetleg kenyérmorzsával jelzik a biztonságba visszavezető utat - nehogy eltévedjenek.
Pontosan ezt a funkciót töltik be Mi-Sook Lee sötétben világító pillangói is.



Bár bevallom, nekem nem lenne szívem ezeket bárhol is otthagyni, pláne nem a magyar erdőkben...


Forrás: Yanko Design



2007. december 23., vasárnap

Sophie Calle: "Take Care of Yourself"

Nem tudom leírni, mit éltem át akkor, amikor megláttam Sophie Calle alkotását a 2007-es Velencei Biennálén, júliusban.
Megmerevedve álltam a francia pavilon kellős közepén. Talán soha nem éreztem ennyire együtt egy alkotóval sem, a személyes tapasztalatok hasonlósága miatt, amiket nem sokkal korábban éltem át.



“I received an email telling me it was over. I didn’t know how
to respond. It was almost as if it hadn't been meant for me.
It ended with the words: "Take care of yourself". And so I did.
I asked one hundred and seven women, including two made from wood and one with feathers, chosen for their profession or skills, to interpret this letter. To analyze it, comment on it, dance it, sing it. Dissect it. Exhaust it. Understand it for me. Answer for me. It was a way of taking the time to break up.
A way of taking care of myself.


Ezekkel a sorokkal foglalja össze erős koncepciót, világméretű, nőket és kultúrákat összefogó/összefoglaló munkáját, mely a saját élményei és egy szakítólevél (melyet sehol nem találtam meg neten) alapján készült.
Calle-t barátja egy e-mailben értesíti arról, hogy szakít vele. Így írja le az okokat, az érzéseit s azt, hogy miért nem személyesen tette ezt meg. Levelét a "Take care of yourself' (Vigyázz magadra) sorokkal zárja. S Sophie így is tett, egy hónappal a szakítás után nekikezdett talán eddigi legjelentősebb munkájának, mely egyben az idei Biennálé legfontosabb, legkiemelkedőbb alkotása is lett. Vigyázott magára.

A koncepcióban maga a levél a kulcs, a több nyelvre lefordított, kinyomtatott, elénekelt, eljátszott tartalom. Nem mondanám feministának, nem valami ellen van, nem a negatív oldalt hangsúlyozza ki, hanem csak próbál rálelni a "válaszra", a megértésre, külső szemmel rápillantani a kiváltott érzelmekre, reakciókra.

Az alkotás azóta már megjelent könyvformátumban is, mely a kiállított anyag egészét foglalja magában, természetesen a szakítólevéllel és a közreműködő 107 nő névsorával együtt. Gyönyörű, finom, rózsaszín, és 70 EURO-ba fáj.

Én is sok mindent megértettem ennek segítségével.
Azt hiszem.



Pár részlet PDF- és HTML- formátumban.

Videó

Sophie Calle

Velencei Biennálé



Roshar

Pénteken visszatértem Németországból, azt hiszem, itt az ideje egy kis frissítésnek.



Új kedvenc sminkesem van. Ez már biztos.
Roshar szinte egész gyerekkorát azzal töltötte, hogy rajzolt. Rajzolt, mégpedig szépségideálokat, női arcokat. A szépség megragadása volt a lényeg, s ezután már egyenes út vezetett a sminkelés felé. 15 évesen költözött Texasból New Yorkba, s mivel szinte mindig lányoknál lakott egy albérletben, pénz hiányában ő készítette el a szobatársak/főbérlők sminkjét, fizetség gyanánt. Természetesen ez a folyamatos tanulás és tapasztalatszerzés szempontjából egy fontos időszak volt. Roshar azóta minden idejét a sminkelésnek szenteli, közreműködött már mint stylist az MTV, az NY Fashion Week, vagy a Good Morning America csapatának felkérésére is.





Roshar Website

Forrás: The Blitz Kids



2007. november 12., hétfő

Üdvözlet Nürnbergből



Egyetemi tanulmányok (és sok más) miatt az első félévet Németországban töltöm.
Sajnos kint net- és/vagy időhiány miatt nem tudom frissíteni az oldalt, ez az oka a blog szüneteltetésének. Folytatás rengeteg új érdekességgel december végétől várható.

Jók legyetek!

Nürnberg - Wikipedia

Akademie Der Bildenden Künste, Nürnberg

Fotóim



2007. szeptember 23., vasárnap

The New York Palace Hotel

Megint tervek következnek.
Patrick Jouin álmodta meg ezt a bárt a The New York Palace Hotel számára. Különlegessége a lila fényben úszó, osztriga formájú díszítőelem, illetve a hófehér bárpult.





Patrick Jouin

Gilt

Forrás: Yanko Design



2007. szeptember 19., szerda

Vaio Zoom



Eno Setiawan tervei egy újabb Sony Vaio-ra.
Nem egyszerű a darab, már képek alapján sem, habár pontos információk nincsenek arról, mit is tudna ez a gyönyörűség, hiszen ez még csak koncepció.
A Vaio Zoom képernyője teljesen átlátszó, csukott állapotban a laptop olyan, mintha egy vékony üveglap fedné a billentyűzetet. Azonban ahogy felnyitjuk, a hologramos technikával ellátott érintőképernyő életre kel.

Szívből remélem, hogy egyszer megvalósul ez a terv, még akkor is, ha néhány dologban nem tűnik túl praktikusnak - gondoljunk csak arra, vajon milyen energiakövetelmények kellhetnek egy ilyen géphez, hogy egyáltalán működhessen. Az ujjlenyomatok állandó letörölgetéséről és a képernyő karbantartásáról nem is beszélve.



Forrás: Yanko Design

Vaio

Eno Setiawan



2007. szeptember 17., hétfő

Bombapersely



Egy újabb mókás ötlet arra, hogy mivel is helyettesíthetjük a már-már kissé unalmas malacperselyt. Habár a funkció ugyanaz, a külső merőben eltér a megszokott kunkorifarkú jószágtól.
A feketére festett, gipszből készült bomba alakú pénzgyüjtőkhöz kapunk fehéren író tollat is, amivel ráírhatjuk, pontosan mire is gyűjtünk. Aztán ha elérkezett a nagy nap, a persely bombaként csapódhat be, és szedegethetjük össze a maradványokat a sok apróval együtt.
És azután vehetünk egy újat.



Részletek

Forrás: Better Living Through Design



2007. szeptember 16., vasárnap

Little Joseph



Íme, ismét egy nem normális dolog. Talán valami idétlen horrorfilmben lehetett látni hasonlót.
A Little Joseph névre keresztelt kézzel festett, porcelán gyertyatartókat Maxim Velčovský tervezte.
Little Joseph nem aranyos. Egyáltalán nem az.

Részletek itt.



2007. szeptember 15., szombat

CISTAS babák



Réges-régi tartozást törlesztek most.
Nincs is annál jobb, mint amikor egy kedves ismerős eszement, ám annál kreatívabb alkotásairól büszkén írhat az ember. Ez történik most, évfolyamtársam, Keresztes Zsófi agymenései ezek a babák. Mindegyik egyedi darab, Zsófi varr, töm, fest, foltoz, és rengeteg-rengeteg időt és munkát áldoz a legkülönfélébb anyagokból készült furcsa kis lényekre.
Első pillantásra imádnivalóak, nem éppen hétköznapi kinézetük ellenére is (vagy főleg ezért). Mindenki megtalálhatja köztük a kedvencét, nekem is több favoritom van.

Természetesen a CISTAS "márkanévvel" ellátott babákat meg is lehet vásárolni. Egészen pontosan a Retrock Deluxe-ben, vagy akár az alkotót is meg lehet keresni egy-egy darab miatt.
De ha még ez sem lenne elég, vessen mindenki egy pillantást a The Moog "I Like You" című videójára, amelyhez Zsófi az egész zenekart megalkotta saját kis elképzelései alapján, sőt, a Moog-babák a klipben még meg is elevenednek!




Még több kép és információ a MySpace-en

Szintén MySpace

Retrock Deluxe



2007. szeptember 12., szerda

Csont szörnyek





Shen Shaomin készítette ezeket a hátborzongató lényeket igazi csontokból.
Nem létező állatok csontvázait építette fel létező állatok maradványaiból, s az igazi csontok és a jól felismerhető formák miatt érezhetjük azt, hogy ezek a kreatúrák talán valahol tényleg léteznek/léteztek, és most jött el az ideje, hogy mindenki megcsodálhassa vázaikat. Az óriási csont-moszkító, vagy a háromfejű "szörny" félelmetesen valósághűek, s mégis, mintha csak legrémisztőbb rémálmunkból léptek volna elő.
A csontokat még látványosabbá teszik a felületükön végigfutó kínai, illetve angol szövegek.

Ha egyszer lesz egy hatalmas nappalim, valami ilyesmit szívesen látnék benne. Vagy a kertben.

Forrás: Who Killed Bambi?

Shen Shaomin



2007. szeptember 11., kedd

Varázsdobozok


Az Aaron R. Thomas tervezte dobozok tökéletes ajándéktárgyak, borsos áruk ellenére is.
Több méretben és színben kaphatók, kézzel gyártanak minden darabot, és nagyon dekoratívak. Ez leginkább a vastag, áttetsző műanyagnak (plexi) köszönhető - nagyszerűen néznek ki a benne tartható ékszerek, cukorkák, vagy bármi más.



Köszönet a tippért PinkTsunamii-nak!

A.R.T.C



2007. szeptember 8., szombat

Stori: Clothes With A Twist





Jó vastag lehet a bőr a fent látható ingreklám készítőinek az arcán. Bizony. Azért valljuk be, nem kis dolog Batman, vagy akár a Pókember feszülős, itt-ott dudorodó szerkóját egy teljesen átlagos férfiing alá rejteni. És igen, pontosan innentől nem lesz már átlagos az az ing. Vagy csak a reklám. 2006-ból.
Azért a képek láttán hajlamos az ember egy halvány mosolyt az arcára erőltetni.



2007. szeptember 6., csütörtök

Your Personal Moon



A Hold valamilyen úton-módon mindig megjelent az életemben, s elsősorban a barátságos, kifli alakú változatával. Kezdve azzal, hogy az óvodában ez volt a jelem, az első fülbevalóm is ez a stilizált és egyszerű forma volt, 5 évesen a Holdhoz beszéltem az erkélyünkről, és még hosszasan sorolhatnám, hogyan kerültem (és kerülök) szembe az égitest eme formájával nap mint nap.
Talán emiatt is tetszett meg az orosz designer csoport alkotása, a meglehetősen bájos, ámde jól láthatóan vakító fényerejű hold-lámpa. Már csak (lámpákhoz képest) hatalmas méretével is formabontó, egész biztosan szokatlan és kirívó dísze lehet a szobánknak, vagy a kertünknek. Mert bizony kültéri használatra is alkalmas. Zavarba hozhatjuk vele barátainkat, vagy az igazi Hold hiányában egy romantikus kerti vacsora tökéletes kelléke is lehet.


Sajnos a tervező csapatról sehol nem találtam információt, ha bármit tudtok, kiáltsatok!

Forrás: Octogon



2007. augusztus 30., csütörtök

Kodak 1881



Lindsey Pickettnek köszönhetjük ezt a gyönyörűséget, ami nem más, mint egy apró digitális fényképezőgép.

Régi idők fényképtartó nyakékei, zsebórái ihlették a tervezőt. Digitális technológia antik köntösbe burkolva, ahogy a portfólió kulcsmondatában is elhangzik.
Mivel a fényképezőgép kicsi, könnyen hordhatjuk zsebben vagy a nyakunkban, a hozzá csatolt lánc különös ékszerré varázsolja. Egyébként ugyanúgy működik, mint bármelyik digitális fényképezőgép, csak kinyitni kell, belül LCD kijelzőn nézegethetjük kedvenc fotóinkat, vagy annak segítségével állíthatjuk be a megfelelő kompozíciót. Ha navigálni szeretnénk a menüpontok és a fotók között, a belső oldalak szélén lévő apró gombokkal megtehetjük.

Biztos vagyok benne, hogy az 1881 komolyabb fényképezésre alkalmatlan, de meglehetősen dekoratív játékszer. Akinek ez bőven elég és inkább a különlegességekre indul rá, annak kötelező. Giccs, de a tűrhetőbb fajtából.
A tervezőnő többi munkája között is érdemes böngészni.




Forrás: Yanko Design

Lindsey Pickett



2007. augusztus 26., vasárnap

Pixelvilág és csúcsíves gótika



Mindig is némi irigységgel és bosszúsággal csaptam a homlokomhoz, amikor valami olyasmit láttam meg, amiről első gondolatom, hogy miért nem nekem jutott előbb eszembe. Na, ez pontosan ilyen.

Ugyan már nem egy blog foglalkozott a dologgal, ezt nem hagyhatom ki.
Gerhard Richter német képzőművész zseniális ötlete a 110 négyzetméteres ólomüveg ablak, ami a kölni dóm második világháború alatt megsemmisült egyik ablakát fogja ezentúl helyettesíteni. Richter a "szokványos" témák helyett saját művészetének jellegzetességét, azaz az absztrakciót vette alapul. Hogy ez mit is jelent? Nos, a művész 1974-es, "4096 szín" című művéből kiindulva készítette el a monumentális alkotást. Ugyan a színes pixeleket ábrázoló üveg - ha hirtelen belegondolunk - nem igazán passzol a gót stílusú katedrális külleméhez, mégis azt a lépést tette meg vele Richter (és persze mindenki, aki ehhez akármilyen formában hozzájárult), hogy bevitte a kortárs képzőművészetet, s annak még csak nem is vallásos részét a hagyományaival alig-alig szakító egyházi építészetbe, művészetbe.



Többször írtam már olyan tárgyakról, dolgokról, amelyek régi és új idők elemeit ötvözik. Itt is ez történik, történelmi korok tipikus mozzanatai egyesülnek. A gótika csúcsíves vonalai és jelen korunk digitális atomjai, vagyis a pixelek meglepően jól megférnek egymás mellet, a kezdeti kételkedések ellenére is. Bár, ha jobban megfigyeljük, egy "hagyományos" ólomüveg ablak sem mutat többet messziről Gerhard Richter kölnieknek szánt ajándékánál. Talán ez is lehetett egy kiindulópont a művész számára, nem csak a korábbi "pixel-képek". Persze az ablak önmagában, akár Richter-alkotás, akár nem, soha nem kapott volna ekkora figyelmet és fontos szerepet, mint most, egy művészetileg és történelmileg is jelentős épület, illetve szimbólum részeként. Nyilván. (Megj.: Ilyen az, amikor az ötlet zseniális, maga az alkotás nem annyira - kell egy megfelelő környezet, csomagolás, amitől az is azzá válik.)

Mielőtt túlzásba vinném a dícsérgetést, még csak annyit, hogy maga az ablak 20 méter magas és 11.200 darab 10 négyzetcentiméteres pixelből áll, melyet ragasztva helyeztek fel az üveglapra.

Forrás: Index, Boing Boing

Gerhard Richter honlapja



2007. augusztus 25., szombat

Ki ölte meg Bambit?

Joggal lett egyik kedvenc honlapom a "Who Killed Bambi".



Ez a blog nem más, mint a legmorbidabb alkotások tárháza. Itt minden groteszk, bizarr, és persze a fekete humor sem hiányozhat az összképből. Néhol mindez cukiságba, néhol a halál jelenlétébe burkolva. Vagy a kettő együtt (azért az anyaméhben kuporgó, csonttal átszúrt lábú kék plüssmacira nem lehet mást mondani, mint hogy cuki).
Azok, akik a fent említett tulajdonságokra buknak (mint például én), zabálni fogják ezt a kis gyűjteményt.





És jópofaság ide vagy oda, kőkemény cinizmussal és iróniával vág minket pofán szinte minden egyes alkotás - mintegy tükröt tartva álszent, képmutató világunk elé.

Who Killed Bambi?



2007. augusztus 24., péntek

Bauhaus Archive / Museum Of Design

A Berlinben található múzeum a weimari iskolának állít emléket.



A Bauhaus (1919 - 1933, 1925 - től Dessauban működött) máig a világ legnagyobb hatású és legfontosabb iparművészeti iskolája, még annak ellenére is, hogy rég nem működik. Története és hatása egyaránt jól látható az itt kiállított tárgyak (makettek, korabeli tanulmányrajzok, elkészült eredeti munkák), pontos dokumentációk, fotók segítségével. Sehol máshol nem rendelkeznek ilyen hatalmas mennyisegű archív anyaggal az iskola működéséről, mint ezen a helyen.
A múzeum épületét pedig nem más, mint Walter Gropius tervezte, aki a Bauhaus megteremtője is volt. 1976 és 1979 között épült fel.


(Nem, ez nem csak a zenekar logója.)


A honlapon minden fontos információt megtalálunk. Ha pedig valaki Berlinben jár, kötelező megtekinteni.
Nekem is az első dolgom lesz.


Bauhaus Archive / Museum Of Design

Bauhaus - Dessau

Bauhaus - Wikipedia



2007. augusztus 22., szerda

Wild Roses


A W magazin (mely szeptemberi számának címlapján nem ismertem fel Gwyneth Paltrow-t) Style.com részére elkészített Wild Roses című fotósorozata olyan neves divattervezők, illetve divatcégek kreációit vonultatja fel, mint például Louis Vuitton, Miu Miu, Prada, Chanel, Dior, és még sokan. A bevezető szöveg szerint a kompozíciók a nőiesség mellett kicsit a gót stílus felé hajlanak - a reneszánsz és barokk jellegek miatt mindenképp, és nem csak a kiegészítők és beállítások miatt. Vagy inkább a punk felé, olyan westwoodosan. De az tény, hogy az erős színkavalkád, az egymástól elütő fazonok, formák és anyagok kapnak főszerepet.
Ritkán lát az ember ilyen szépen megkomponált divatfotókat, és ezt a két fotósnak, Mert Alas-nak és Marcus Piggott-nak köszönhetjük. A stylist pedig Alex White volt.
Lejjebb a linkekre kattintva több kép és infó!




W

Forrás: Style.com - Wild Roses

Mert & Marcus



2007. augusztus 20., hétfő

Hogy mégis sikerüljön egyedül

Szinte mindenkivel előfordult már, hogy egyszerre több bögrét próbált meg elszállítani egyik helyről a másikra, mint amennyihez kapacitása lenne. Mert hogy ugye csakazértis sikerül egyedül. Nos, mivel az embernek még mindig csak két keze van, és a fizika törvényei is elég rendesen beleszólhatnak a dologba, ez a művelet többnyire komikus vagy épp bosszantó véget érhet.



Ezt elkerülendő tervezte meg Jonathan Aspinall az egymásba illeszthető bögréket. A teljesen egyszerű, fehér bögrék két oldalán egy-egy kereszt alakú bemenet, illetve kimenet található. Ezek segítségével kapcsolhatunk egymáshoz minden egyes darabot, s biztonságosan szállíthatjuk ide-oda őket. Még akkor is, ha tele vannak kakaóval. Vagy kávéval. Teával nem, azt nem szeretem.

Jonathan Aspinall

Forrás: Yanko Design



2007. augusztus 19., vasárnap

Smirnoff Spot



A Framestore digitális effekteket és animációkat gyártó cég készítette el (ismét) a legújabb Smirnoff reklámot. Ebben az egy percben ott van a modern technika, a monumentalitás, a hatásosság. Tökéletesen hű a márkanévhez. Többet nem is mondok, a képsorok magukért beszélnek.

Smirnoff

Framestore

Forrás: Digital Arts Online



2007. augusztus 1., szerda

Phonofone II



A gramofonokat nagyon szeretem, és a Science And Son által megalkotott újabb változat is csak megerősíti azt a tényt, hogy nem csak formailag esztétikus, de még a modern zenelejátszók korában is megállja a helyét. Persze némi átalakítással és átértelmezéssel.
A Phonofone II lényege, hogy csatlakoztathatjuk hozzá MP3 lejátszónkat (ez esetben iPod-unkat), s teljesen más hangzással élvezhetjük kedvenc dalainkat. Maga a "készülék" kerámiából készült, így akár egy dekoratív szoborként is csinosíthatja lakásunkat.

A hivatalos honlapon pontos részleteket tudhatunk meg az anyagról, a hang útjáról és terjedéséről, valamint arról is, hogy melyik MP3 lejátszók alkalmasak a Phonofone-hoz.

Science And Son

Forrás: Style.com



2007. július 26., csütörtök

Digitális urna


Ismét egy pendrive, méghozzá a bizarrabb fajtából.
A gyártó és a tervező (Cherif Morsi) a temetkezési szokások megújítását kívánták felturbózni és talán új divatot is akarnak teremteni (persze csak azoknak, akik meg is érdemlik) ezzel az adattárolóval. A csinos kis USB-urnába felpakolhatunk elhunyt szeretteinkről fotókat, videókat, s miegymást (azaz "digitális hamvakat"), majd hordhatjuk a nyakunkban egy életen át. Mintha maga az emlék nem lenne elég...

Igazából nekem ennek az "újításnak" a szükségessége nem teljesen logikus: bármelyik pendrive-val megtehetjük ugyanezt.

Forrás: Yanko Design



2007. július 25., szerda

Kisangyal


Ez itt viszonylag hosszú ideje a legtüneményesebb kiegészítő, amit láttam. Egy fiatal török tervező, Burcu Buyukunal munkája a végtelenül egyszerű, ezüstből és epoxy gyantából készült gyűrű. Hihetetlenül bájos, ám ott bújkál benne valami pimaszság is. Kell.

Burcu Buyukunal

Forrás: dexigner.com



2007. július 24., kedd

Különlegesség a fürdőszobában



Han Yi Huang-nak köszönhetjük ezeket a 3D-s fürdőszobacsempéket. A designer egészen új külsőt és értelmezést adott a már megszokottnak számító, unalmas és egysíkú burkolólapoknak. Nem csak esztétikusak, de kiválóan használhatóak tartóelemeknek is.



Persze nem muszáj az egész fürdőszobát beburkolnunk vele, 1-1 külön darabot is használhatunk, ízlés szerint. Gyakorlatilag a funkcióját és az elhelyezését is mi dönthetjük el.

Han Yi Huang

Forrás: Yanko Design



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...