Polipszerelemmel nyitjuk a hétvégét

A New York-i Bunker Mediának leginkább meglehetősen kommersz reklámspotjai, kisfilmjei vannak, azokat békén is hagyom inkább, bár a digital editing és egyéb, kifejezetten a nagyfelbontású mozgóképek terén nyújtott munkájuk mindenképp figyelemreméltó, nem hiába dolgoztak együtt már a Diorral, a V Magazine-nel, a Vogue-gal, vagy épp a Sonyval. A Paris Kain rendezte OCTO-PUSSY című, alig 2 perces videójuk nem friss megjelenés, kereken két éves, de egy laza péntek estére indításnak pont jó.

A ruha Rick Owens, a színek szépek, és még a polipnak sem esett baja.

Bunker Media Tumblr

Black Friday

Elég necces lenne kihagyni ezt a ziccert és pont fekete pénteken nem írni valamit, úgyhogy itt van egy kis érdekesség:

Black Friday Death Count (majdnem kihagytam az o-t, bocs)

Igen, ez pontosan az, aminek látszik: 2006-tól egészen a mai napig minden egyes fekete péntek halálos áldozatainak, illetve sebesültjeinek száma, persze csak Amerikában. Bevallom, sokkal többre számítottam. A napnak még bőven nincs vége, akit érdekel, hogyan alakul az állás, még pár órán keresztül nyugodtan nyomkodhatja az F5-öt vagy a Command R-t. Hajrá.

Ravasz illat koponyába zárva

Az osztrák tervezőpáros, Hermann Fankhauser és Helga Ruthner, azaz a Wendy&Jim Európa második legrégibb porcelángyárával kollaborált legújabb, Drop no. 01 nevű parfümük tökéletesítéséhez. A rókakoponyát mintázó parfümtartó hófehér és rózsás mintával létezik, 30 és 50 ml-es kiszerelésben. Szerelmem tárgya lenne az 50 millis fehér példány, a bécsi PARK most azonban túl messze van, így csak megpróbálom elképzelni az illatot, mert az elég jónak tűnik. Bár 370 Euróért megfontolandó.

Kell.

Wendy&Jim

Itt a hivatalos Facebook.

Luxusortopédia London elitnegyedében

Most azért picit irigylem a londoniakat: nemrég nyílt a SHOWstudio két kurátorának, Niamh White-nak és Carrie Scottnak köszönhetően a SHOWcabinet kiállítása, ami a protézisek témakörét boncolgatja. Nyilván nem a megszokott műkarok, lábak, s egyebek láthatóak, hanem például Una Burke kifejezetten erre az eseményre tervezett bőr "páncéljai", amik jóval a korábban megismert munkái fölé emelik azt a bizonyos lécet.

.

Aztán van itt még vákuumformázott plasztik nyak- és vállmerevítő, amit Kat Marks tervezett személyes tapasztalatok nyomán, de Ana Rajcevic szarvai is említésre méltóak, amik a "mi lett volna, ha" fejlődésmódosulások gondolatiságának eredményei.



A kiállítás elsősorban az emberi test kiegészítésére, kiegészíthetőségére, a "hozzáadható", egyes esetekben legextrémebb formákra, illetve ezeknek a divatban elfoglalt szerepére hívja fel a figyelmet. A SHOWcabinet 1-2 havonta változó kiállítássorozatának "The Prosthetics" című fejezete május 31-ig látogatható London Belgravia negyedében.

Via Dezeen

A meggyilkolt kerámiák

Tudom, már a cím is bizarr, ennek ellenére Laurent Craste kerámiái inkább a vicces kategóriába sorolhatók, bár persze nem mindenkinek jut eszébe például vázákat gyilkolászni. A kivitelezés viszont nagyon szép, Vincze Áginak pedig köszönöm a tippet!





Abuse

Gregor Gaida

Tényleg nem vagyok normális, hogy most érek haza és pár pohár bor után is képes vagyok frissíteni, de ez annak ellenére, hogy stílusilag kicsit távol áll tőlem, nagyon király.







Gregor Gaida fa szobrairól több képet találtok a Yatzeren!

Proenza Schouler & Harmony Korine

Harmony Korine (Gummo, Ken Park, csak hogy tényleg az ismertebbeket említsem) kisfilmjében két indián szilikonmaszkot és Proenza Schoulert visel. Ez már így leírva is meglehetősen furcsa, a filmet nézve pedig egyenesen ijesztő. Pár hete, amikor először akartam megnézni a videót, megláttam az indiánokat és kikapcsoltam, hogy jaj ne, mert egész egyszerűen nem tudtam összerakni a kettőt: Harmony Korine, aki nagyon szeret a szőnyeg alá söpört mocsokságokról kendőzetlenül filmet készíteni, és egy luxus divatmárka. Most pedig ismét szembetaláltam magam vele, megnéztem és nem bántam meg. Méghozzá azért, mert itt az égvilágon semmiféle luxus nincs, eszembe sem jut, hogy ennek most bármi köze is van a divathoz. Hogy ezzel Korine most eladta-e magát vagy sem, nem én döntöm el, meg nem is érdekel.



Innentől kezdve a fashion video nálam egy teljesen új értelmezést nyer. Bár nem is tudom, hogy lehet-e ezt annak nevezni.

Cápa-fűző

A fűzőket sokan már önmagukban is kínzóeszközöknek tartják, de ha a tüdő - és egyéb belső szerv - elszorító hatás nem lenne elég, Sarah Garzoni Breaching című installációja drasztikusabban illusztrálja az egyébként fájdalmas, ámde szép viseletet. Az életnagyságú, viaszból készült fűző belső falát közel ezer cápafog díszíti.
Nem próbálnám fel, maga a látvány ennél sokkal többet ér.






(A cápa-hétről meg pont lemaradtunk, de hát ez van.)

Via Live Fast Mag

Édes Hús

Imádom a húst. Húst hússal tudnék enni bármikor, bármivel, bármilyen formában - na jó, ez így nagyon nem igaz, eleve kb. 80%-ban csak szárnyasokat eszem -, szóval Jasmin Schuller húsdesszertjei igencsak felkeltették az érdeklődésemet. Egy hihetetlenül esztétikus és már giccsbe hajló fotósorozatról van szó, a színeiért teljesen odavagyok (itt valahogy szebbek), személyes favoritom pedig a húsfagyi véröntettel. Jöhet.







Jasmin Schuller

Forrás: Today & Tomorrow

Szellemek márpedig léteznek

Joseph Paul Jernigant gyilkosság elkövetése miatt végezték ki. Halála előtt a börtön lelkésze rábeszélte, hogy ajánlja fel testét kutatási célokra. Teteme a Texas Anatomy Board kezébe került, tőlük pedig az 1989 óta működő Visible Human Projecthez, akiknek halvány gőzük sem volt arról, pontosan "kivel is dolgoznak együtt". Így lett Jernigan az első "visible human male", az az alany, akiről a világon először készítettek teljes scant szeleteléssel, mely összesen 1871 darabból áll.

Ez az 1871 kép lett Croix Gagnon és Frank Schott 12:31 című munkájának alappillére - Jernigant 1993. augusztus 5-én, hajnali 12:31-kor végezték ki. Minden egyes scan-szeletet egy laptop képernyőjére vetítettek, a laptopot folyamatosan mozgatták, majd ezt az egész mozdulatsort sötét helyszíneken hosszú exponálási idővel újra lefotózták. Így születtek meg Jernigan testéről a szellemszerű fényfestmények - melyek immár újra egyben, mégis torzulva mutatják be a tetemet, teljesen idegen környezetben.









Nálam eddig ez az év koncepciója - mind kivitelezésben, mind elméletben.

12:31

Visible Human Project

Nesze Neked Ámor Nyíllal

Ó, ezt igazán kitehettem volna tegnap, de hát nem voltam a helyzet magaslatán. Gianfranco Pampaloni azt hiszem, kicsit túl komolyan vette Ámor szerepét, és egy valódi szívet szúrt át az általa tervezett és készített ezüst nyíllal. Természetesen ékszerekről van szó, a szóban forgó szív pedig Pampaloni firenzei boltjának kirakatában díszeleg - vagyis gondolom csak díszelgett.




Remélem a ti Valentin-napotok jobban telt, mint az enyém.


Gianfranco Pampaloni

Forrás: Dezeen

Valerija Ilchuk

Ez most egy ilyen szolid, késő vasárnap esti post, Valerija Ilchuk kollázsaival.











Homepage

Asta Gröting

(Gently Tied Up And Gagged, 1999, bronz, szivacs, kötél)


(I/Work, 2002, 35 db. bőrdzseki)


(Sunflowers, 1988, akril, üveg, szilikon, napraforgók, kötél)


(Hand, 1991, fa)


(Herbivore, 1990, üveg)


(Digestive Ways I, 1990, szilikon, faforgács)


(Shell, 1991, szilikon)


(Shell, 1982, poliészter)



Asta Gröting