Vérbe mártott elegancia a Hermés-nél

Na, vigyünk egy kis színt a blog életébe! Persze csak stílusosan, nyilván soha nem érdekelne annyira a vörös, ha nem egy szofisztikált mészárszéket vagy hentesboltot juttatna eszembe, de most pont erről van szó. A Studio Toogood a Hermés londoni, egészen pontosan a Bond Streeten található üzletének földszintjét rendezte be véres installációjával.

A Hermés petit h kifejezetten a gyártás során megmaradt melléktermékekre, az idők során összegyűlt alapanyagokra specializálódott: ezekből készültek már óraszíjak, kulcstartók, meg mindenféle kiegészítő tartozékai. Innen az installáció nyersessége, a megmunkálatlan, kampóra akasztott húsok látványának megidézése; az egész ötlet alapja pedig a félig kész Hermés-táskák megfigyelése volt. Szép munka lett, ami ugyan december 7-én be is zárt, de figyelemfelkeltésnek sem volt utolsó.

Minden más a Dezeenen.

Boszorkányok szombatra - Mrs. Herskin "The Witch's Tale" kapszulakollekció

Bevallom, egy jó ideje nem igazán követem már kellő lelkesedéssel a hazai tervezők kollekcióit, leginkább azért, mert vagy szinte mindig ugyanazt látom, vagy a minőség nem az igazi. Tisztelet persze a nagyon kevés kivételnek.

És ebbe a pár kivételbe tartozik a Mrs. Herskin is, akik évek óta tartják - sőt, egyre jobbak és jobbak - a megszokott minőséget, ami leginkább másokéval össze nem téveszthető, karakteres stílusuknak és precízen megmunkált táskáiknak, és egyéb bőr kiegészítőiknek az alapja.

A The Witch's Tale a legutóbbi kapszulakollekció, ami hozza az eddigi stílusjegyeket: szigorú, komor és merész, az 5 db táskából álló sorozathoz készült lookbook pedig nagyon jól illeszkedik a boszorkányok világához, Marinka Zsuzsanna Alexandrovna fotói pedig reneszánsz festményeket idéznek.

Mrs. Herskin Bigcartel

Mrs. Herskin Facebook

Alexandrovna Facebook

Black Friday

Elég necces lenne kihagyni ezt a ziccert és pont fekete pénteken nem írni valamit, úgyhogy itt van egy kis érdekesség:

Black Friday Death Count (majdnem kihagytam az o-t, bocs)

Igen, ez pontosan az, aminek látszik: 2006-tól egészen a mai napig minden egyes fekete péntek halálos áldozatainak, illetve sebesültjeinek száma, persze csak Amerikában. Bevallom, sokkal többre számítottam. A napnak még bőven nincs vége, akit érdekel, hogyan alakul az állás, még pár órán keresztül nyugodtan nyomkodhatja az F5-öt vagy a Command R-t. Hajrá.

Filthy Black Italic - ezentúl betűkről fogsz fantáziálni

Rég jártam itt. Hetek, hónapok óta azon agyalok, mivel lehetne felrázni a blogot, de csak magamat tudnám ismételni. A Filthymedia Filthy Black Italic betűtípusához készült promo viszont vizuális orgazmus, tömény szex: nyúlós, ragadós, mocskos, ahogy már a nevében is benne van. Csillogó, gumi- és cukorszirupszagú feketék, lilák, vörösek, zöldek keverednek, sűrűsödnek. Még mindig lesznek olyanok, akik az egész gusztustalanságát fogják kihangsúlyozni, de tény, hogy benne van ez is, hála a jó égnek. A Filthymedia meg elérte a célját, én betűtípust így bereklámozni még nem láttam, és még ha nem is fogom használni semmire sem - bár ki tudja -, az előbb kb. 20 percen keresztül néztem a video képsorait. Sőt, még most is ott van egy külön tab-ben, hogy bármikor ránézhessek. A Filthy Black Italic pedig 20 fontért a tiétek.

Csak hogy nagyjából miről van szó:

 

Ez csak egy kis teaselés volt, itt van az egész, tessék sírni és dagonyázni a fekete mocsokban. Amúgymeg itt találtam.

Statement

Kedves Mindenki!

Én nagyon örülök neki, ha megkerestek a munkáitokkal, nyereményjátékok lehetőségével, kollaborációval, egyebekkel.

De.

Egész egyszerűen nem tehetem meg, hogy olyan dizájnereket, press-anyagokat, gyerekruhákat, kis kütyüket, kommersz ékszereket tegyek ide ki, aminek az égvilágon semmi köze a blog stílusához, karakteréhez, aminek egységességén már évek óta fáradozom és ami olyan, amilyen. Hiába lenne ezektől magasabb a látogatottság, nekem nem éri meg, hogy ezért valami teljesen mással foglalkozzam és tulajdonképpen eltérjek attól az úttól, amin haladok és olyan emberek munkáit tegyem ki, akik nagy valószínűséggel annyit nem tettek meg, hogy két oldalt átnézzenek, amiből már azért kialakulhat egy kép. Ha meg mégis, akkor más a probléma. Csak azért, mert ruha/dizájn, nem teszem ki, hiába tartom érdekesnek vagy jónak, ha totál más a stílus, elképzelés.

Eddig sem történt ilyen (egy alkalomhoz kapcsolódó kivétellel, ez a Fashion Video Festival volt), és továbbá sem szeretnék nyereményjátékot indítani, főleg a Facebookon hatalmas népszerűségnek örvendő "like-old és oszd meg" típusú baromságokat. Egyrészt azért, mert a VividFluxury egy kvázi adfree blog, a reklámozást szeretném a kötelező és teljesen természetes kreditek feltüntetésével, linkekkel jelezni tehetséges, maradandót alkotó emberek, brandek esetében, de bannereket és egyéb formátumú felületeket továbbra sem szeretnék alkalmazni. Másrészt nem akarok tömegcikkekkel, 100 másik helyen megtalálható dologgal foglalkozni - hiába szerepelt már itt is többször szélesebb körben ismert termék/tervező/dizájn/akármi, de erre van számtalan más blog, magazin. 

Nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt gondoljam? Lehet, de úgy érzem, többet "ártanék", ha nem így lenne és minden adandó alkalommal beadnám a derekamat.

Minden más közös munkában, támogatásban szívvel-lélekkel benne vagyok.

Köszönettel:
K.

Babylon

Ha van valami, amivel le lehet kenyerezni kiegészítők terén (a feketén kívül, persze), az a növényi ornamentika, az 1900-as évek első felének jellegzetességei (főleg ugye az art deco éles vonalai), és az ókor - főleg Egyiptom művészetének - hatása. A ManiaMania "Babylon"-kollekciója nagyjából ezekből áll össze, gyönyörűen ötvözik a modern és antik megjelenést. S habár mind a szecessziónak, az art decónak és az egyiptomi ékszereknek az arany az egyik meghatározó színe és nemesféme, itt szinte mindenen esetben az ezüst változat a nyerő, s tele vannak kristályokkal, geometrikus formákkal.

A kollekció önmagában is gyönyörű, de Darren McDonald kampánya Philip Erbacher .gif verzióival az egyik legizgalmasabb dolog, ami mostanában történt.

Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, de mégis. Shop! És sírjatok.

Fetishism In Fashion: a trendérzékenység és brandépítés fétisei

Lidewij Edelkoort az egyik legismertebb és legfontosabb trendszakértő, aki nemrég egy igen érdekes témát feszegető könyvvel jelentkezett. A Fetishism In Fashion, ahogy a címe is sejteti, a divattal szorosan összefonódó fétisek témaköreit taglalja, habár baromira ne egy klasszikus értelemben vett fétiskönyvre számítsatok, mint pl. az egyébként itt is közreműködő Valerie Steele Fetish: Fashion, Sex And Power című munkája. Edelkoort többek között a születéstől folyamatosan alakuló és változó ízlésről, a márkaépítésről és annak pszichológiájáról, valamint - halleluja - a fekete szín erejéről, misztikumáról is ír egy-egy külön fejezetben.

Amúgy az egész könyv apropója a július 21-ig tartó arnhemi Mode Biennale, tulajdonképpen ennek a katalógusa a könyv, meg persze nem nehéz kitalálni, hogy a biennálé kurátora maga Edelkoort. 

A 248 oldalas Fetishism In Fashion egy nagyon érdekes összefoglalója a témának, bár nyilván csak lenyomata a Mode Biennale 2013-nak, amire én biztos, hogy nem jutok el, de aki teheti, látogasson el Hollandiába.

A könyv pedig megnyerhető a Dezeen oldalán! 

Ravasz illat koponyába zárva

Az osztrák tervezőpáros, Hermann Fankhauser és Helga Ruthner, azaz a Wendy&Jim Európa második legrégibb porcelángyárával kollaborált legújabb, Drop no. 01 nevű parfümük tökéletesítéséhez. A rókakoponyát mintázó parfümtartó hófehér és rózsás mintával létezik, 30 és 50 ml-es kiszerelésben. Szerelmem tárgya lenne az 50 millis fehér példány, a bécsi PARK most azonban túl messze van, így csak megpróbálom elképzelni az illatot, mert az elég jónak tűnik. Bár 370 Euróért megfontolandó.

Kell.

Wendy&Jim

Itt a hivatalos Facebook.

Kortárs bondage és kortárs művészet

Nyilván megint lemaradtam a blogom születésnapjáról, ami tegnap volt, ráadásul a hatodik. Na de sebaj, pótolom Cate Blanchettel és a Boros-gyűjtemény egy részével, ami a berlini Bunkerben található. A kortárs művészet és a divat kapcsolódása úgyis szívemnek kedves dolog, hát még ha némi BDSM-témával is összefonódik, úgyhogy itt minden a legnagyobb rendben.

Fotók: Sean & Seng

032c Magazine summer issue

McMenamy, Ackermann, indusztriál

Kristen McMenamy 46 évesen is büntet, ezúttal tetőtől talpig Haider Ackermannban, a 10 Magazine nyári számának címlapján és editorialjában.
Az Ackermannra jellemző rétegek, minták és textúrák sokasága gyönyörű összhangban áll a kissé indusztriális, lepattant, vörösen megvilágított és egyszerű környezetben, McMenamy szinte fehér hajával és erőteljes mozdulataival pedig ezt az egyszerűséget ellensúlyozza.
A 2013-as tavaszi/nyári Haider Ackermann kollekció stylingjáért ezúttal Sophia Neophitou volt a felelős, a fotókat pedig Norbert Schoerner készítette.