Fcuk.

Valamelyik nap bagollyal álmodtam. Egy kapu oszlopán pihent. Nem szoktam megnézni az Álmoskönyvet, de anyu előkereste, mit jelent: meglopnak.

Megloptak.
Ennek a rohadék ingyenélőnek üzenem, hogy szívből kívánom, lassan, elviselhetetlen kínok között rohadjon le mindkét keze. Nem azért gürizek nap mint nap, hogy karácsony előtt (meg úgy egyáltalán) lenyúlják az összes maradék pénzem, az irataim, a kulcsaim, ajándékokat, az imádott, 3 éve tökéletesen működő MP3 lejátszóm, és pár apró emléket.

Pótolható dolgok, a tehetetlenség viszont dühít.


(SZERK.: az irataim meglettek. Köszönet a II. sz. Gyermekklinika portásainak, akik rátaláltak a dolgaimra!)