A szekrény

A "Havet" szekrény a svéd Snickeriet csapatától gyönyörű, s habár az elképzelés szerint a kézi megmunkálással készült - és ezáltal teljesen egyedi - felület a víz apró hullámait hivatott szimbolizálni, engem inkább égett fára emlékeztet. A feketéből a felületeknek köszönhetően lehet a legizgalmasabb dolgokat kihozni, ez itt nagyon is sikerült.

Via Dezeen

Ez volt húsztizenkettő

Most már igazán itt az ideje egy évértékelő postnak, főleg, hogy már nem igazán lesz időm/kedvem/energiám ünnepek alatt/között blogot szerkeszteni (eddig se volt mostanában), a bejglizabálás és félévi beadandók megírása elvesz majd pár órácskát az életemből, fontos dolgok ezek.

Az utóbbi idők egyik legszarabb éve volt az idei, rengeteg stresszel, emberekben, barátokban való csalódással, sok munkával, félresikerült projekttel, tüdőgyulladással, és még nyaralni sem voltam sehol - örülök, hogy hamarosan vége. Na de azért volt sok jó dolog is, például:

- felvettek a MOMÉ-ra szakirányú továbbképzésre

- kétszer is voltam Londonban, egyszer januárban a London Art Fair miatt (kis beszámoló), egyszer pedig októberben, akkor a Frieze Londont néztem meg (többek között), mely az eddigi legjobb kortársművészeti vásár volt, amit láttam

- két helyen is kaptam gyakornoki munkát, egy magángalériában és az ország egyik legfontosabb művészeti intézményénél (ahol mostanában olyan sok galiba van, igen)

Csak röviden:

Év filmje: Nincs. Két filmet vártam idén: a Prometheus rettenetes lett, a Dark Knight Rises király, de egyszeri szórakozásra épp elegendő. Asszem mást nagyon nem is néztem.

Év albuma: Raime: Quarter Turns Over A Living Line. Pont.

Év bulija: Egyértelműen a Blackest Ever Black Label Night Londonban, melyet Bolla Szilvivel nyomorogtunk végig egy rettenetes koncerthelyszínen, de minden más kárpótolt minket. Meg a Martial Canterel a Toldiban. Végigsöpört a nosztalgiahullám.

Év koncertje: Dead Can Dance az Arénában. Ehhez sok mindent nem lehet hozzáfűzni, még ha nem is volt hibátlan az élmény. Bár, most hogy belegondolok, a Death In June novemberi fellépésének is itt a helye.

Év kiállítása: Société Réaliste: Empire, State, Building (Ludwig Múzeum)

Év kihagyása: dOCUMENTA (13), Unsound Festival

Év divateseménye: passz, komolyan.

Na, ennyi. Köszönöm mindenkinek, aki mellettem volt a sok rosszban, néha megkérdezte, mi van velem, nekik köszönhetek sok mindent. Jövőre remélhetőleg kicsit felrázom a blogot, nem lesz ennyi lustulás.

Boldog karácsonyt!

Eniko Toth Kern s/s '13

Tóth-Kern Enikő tavaszi/nyári mini cipőkollekciója. Szeretjük, felülről a másodikat különösen. Fotók: hivatalos FB-oldal.

Winter Is Here.

Tél van. Kint is, bent is.


Dan Holdsworth - Transmissions, via But Does It Float

M2MALLETIER - a luxustáska újraértelmezése

Az M2MALLETIER egy nagyon friss, alig egy éves spanyol márka, mely luxustáskáiba azonnal beleszerettem. Itt nincsenek felesleges körök, sallangok, csak a tiszta, már-már építészeti dizájn. Bőr. Fém. Szögletes formák. Fekete. Fehér. Pont az a lila. Pont az a vörös. Pont az a zöld.

M2MALLETIER

Képek: M2MALLETIER FB oldal

Exist In The Repeat Of Practice.

Hihetetlenül sötét és okos lemez. Ott van az év legjobbjai között.

ROAD SS 13

A ROAD gézbe burkolt arcú modelleken mutatta be uniszex (ez nálam már pluszpont), húsztizenhármas tavaszi-nyári kollekcióját a Moszkvában megrendezett Mercedes-Benz Fashion Weeken. Nagyon izgalmas fekete-fehér kollekció, sok bőrrel, hosszú, bő szabású ruhákkal, háremnadrágokkal - amiket egyébként gyűlölök, de a "sporty goth" trend már egy jó ideje előszeretettel használja ezt a fazont -, s mindezeket abszolút leegyszerűsített formában oldották meg, azaz nem komplikálták túl a rétegeket, anyagokat.

Fotókon a kollekció egy része, kifutós képek pedig itt.

NERO Homme - male fashion and erotic contemporary art (NSFW)

A már régóta várt, november 24-én megjelenő NERO Homme úgy fog a földbe döngölni mindenkit, ahogyan kell: brutális érzékiséggel, stílussal, rengeteg erotikával és intelligenciával. A címlap kendőzetlen, mégis inkább csak sejtet, már előre tudjuk, hogy ami bent vár minket, az sokkal veszélyesebb. Mint maga Nero. Férfimagazin, abból a messze az átlagon felüli fajtából. Sőt, a férfimagazin megnevezés még talán degradáló és helytelen is, mert annál jóval több, hiába a név, az attitűd.

A világhírnév és elismertség garantált, és ilyenkor mindig jó "itteninek" lenni. Tombor Zoltán gyönyörű cover storyjával és további finomságokkal kívánok mindenkinek kellemes várakozást, végre van miért.

Sophie Rotas / Jose Simon / Princess Julia / Karley Sciortino / Viszlay Márk / Tombor Zoltán / Fanny Latour-Lambert / Matt Lambert / Actually Huizenga / Chrysta Bell / James Long / Matthew Stone / Emika / Rebecca Zephyr Thomas / Theo-Mass Lexileictous / és még sokan mások.


NERO Homme FB oldal

Hivatalos honlap

Lapindító party november 24-én az Urimuriban

Belépő: 2800 HUF / 10 EUR

FB event

Modern Love

Marion Cotillard hatalmas kedvencem, a klasszikus nőideált testesíti meg, mégis modern, és egy cseppet sem mű, ráadásul francia. A W Mag decemberi számában a stílusától eltérő, amolyan "fétis-diótörő" szerepjátékban láthatjuk, természetesen Tim Walker szemszögéből.

W Magazine

The Rite Of The Huntress Moon - FVF dióhéjban

Az idei Fashion Video Festival azt hiszem eljutott arra a pontra, hogy kimondhassuk: a kevesebb néha több. Vegyes érzelmekkel néztem végig a leadott pályamunkákat, melyek ide-oda csapongtak a nagyon klisés, nagyon divatos, illetve klasszikusabb - sőt, egyes esetekben viccnek szánt - megoldások között. A fesztivál témája az Alchemy/chemistry valahogy nem sok videóban köszönt vissza, amit már csak azért is sajnáltam, mert sokkal érdekesebb lett volna úgy végignézni közel 40 videót, hogy azok tényleg az adott témára fókuszálnak, hiszen az lett volna a lényeg, hogy ebből a két szóból ki mit tud kihozni. Ennek ellenére több olyan filmmel találkoztam, mely nagy valószínűséggel nem a fesztiválra készült. Emiatt picit elveszett a koncepció.
Hatalmas előrelépés volt a tavalyi pályamunkákkal szemben az idei videók hossza. Ha jól emlékszem, 3 és fél percnél hosszabb film nem is volt, több volt a rövidebb, s ennek köszönhetően dinamikusabb megoldás. Összesen 4 videó van, melyet szeretnék kiemelni: Alessandro Possati és Michele G. Biondi: "Jardin 1026" (III. helyezett, és ez egy picit hosszabb), Gyarmati Dezső: "Save The Goldfish" (II. helyezett), Damokos Attila és Nagy Marcell "Homunculus" (Blogger Award nyertes), valamint az abszolút kedvencem, a londoni bázisú ASWESAW csapat "The Rite Of The Huntress Moon" című filmje Boldizsár rendezésében, mely - többek között - a Mrs. Herskin és Berger Dalma (Volkova Sisters) közreműködésével jött létre.





Többi videó a címek alatt, nézzétek meg.

A bőr súlya

Robi Rodriguez sorozata súlyos és tömény, köszönhetően azoknak a kizárólag bőrből készült ruháknak és kiegészítőknek, melyeket Elza Luijendijk & Zenia Sevastyanova viselnek az AnOther Magazine legutóbbi számában. Nyoma sincs kecsességnek és eleganciának, az egész hatás inkább fülledt és maszkulin, főleg a maszkok, teljesen zárt darabok miatt - meg persze a bőr tömegének, "súlyának" hatására.

Via Fashion Copious